A halláscsökkenés kialakulása
A tartós stressznek is fontos szerepe van a halláscsökkenés kialakulásában, hiszen felborítja a vegetatív idegrendszert alkotó szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúlyt. Ha a szimpatikus (készenléti) idegrendszer hónapokon, vagy éveken át folyamatosan túlsúlyban van, a szervezet önszabályozó mechanizmusai felmondják a szolgálatot. Ez kihatással van azokra a szervekre, szövetekre is, amelyek a vér, a nyirokfolyadék vagy az endolimfa termelődését, keringését szabályozzák.
A halláscsökkenés kialakulása
A tartós stressznek is fontos szerepe van a halláscsökkenés kialakulásában, hiszen felborítja a vegetatív idegrendszert alkotó szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúlyt. Ha a szimpatikus (készenléti) idegrendszer hónapokon, vagy éveken át folyamatosan túlsúlyban van, a szervezet önszabályozó mechanizmusai felmondják a szolgálatot. Ez kihatással van azokra a szervekre, szövetekre is, amelyek a vér, a nyirokfolyadék vagy az endolimfa termelődését, keringését szabályozzák.
A halláscsökkenés hatékony és eredményes terápiája ma még nem ismert. Az elmúlt 20 évben a biofizikai kutatások által létrehozott megoldások a halláskárosodással kapcsolatos jelenségek befolyásolása terén egyre szélesebb körben kerültek a kutatás és klinikai alkalmazás fókuszába.
Ezek közül különösen az elektromágneses sugárzás terápiás célú alkalmazása bizonyult perspektivikusnak. A neuromoduláció használatával kapcsolatban számos pozitív eredményről számolnak be mind az általános terápia, mind a halláskárosodás terápiája kapcsán.
Az idegi eredetű halláscsökkenés (többnyire) multi-kauzális természetének megfelelően a neuromoduláció szimultán, több oldalról is segítheti a szervezet regenerációs folyamatait. Az idegrendszerre gyakorolt extrém alacsony intenzitású elektromágneses tér neuromodulációs hatása a szervezet önregenerációs képességét a funkcionális egységek szintjén is támogatja.
A halláscsökkenés hatékony és eredményes terápiája ma még nem ismert. Az elmúlt 20 évben a biofizikai kutatások által létrehozott megoldások a halláskárosodással kapcsolatos jelenségek befolyásolása terén egyre szélesebb körben kerültek a kutatás és klinikai alkalmazás fókuszába.
Ezek közül különösen az elektromágneses sugárzás terápiás célú alkalmazása bizonyult perspektivikusnak. A neuromoduláció használatával kapcsolatban számos pozitív eredményről számolnak be mind az általános terápia, mind a halláskárosodás terápiája kapcsán.
Az idegi eredetű halláscsökkenés (többnyire) multi-kauzális természetének megfelelően a neuromoduláció szimultán, több oldalról is segítheti a szervezet regenerációs folyamatait. Az idegrendszerre gyakorolt extrém alacsony intenzitású elektromágneses tér neuromodulációs hatása a szervezet önregenerációs képességét a funkcionális egységek szintjén is támogatja.
Neuromoduláció alkalmazása tinnitus esetén
A szubjektív fülzúgás (tinnitus) fokozott neuronális szinkronizációval jár. A Restorative Neurology and Neuroscience folyóiratban 2012-ben megjelent tanulmányban a szerzők egy modellalapú deszinkronizációs technika, az akusztikus koordinált visszaállító (CR) neuromoduláció alkalmazásával kapcsolatos eredményekről számolnak be, amelyet a fülzúgással kapcsolatos idegsejtek szinkronizációjának specifikus ellensúlyozására alkalmaztak. Ennek hatására elérték a patológiás szinaptikus kapcsolat megszűnését, és az idegsejtek szinkronjának újrakondicionálását.
Szintén akusztikus koordinált visszaállító neuromoduláció alkalmazásával kapott eredményeikről számolnak be a szerzők a Frontiers in Neurology folyóirat 2015-ben megjelent számában. Itt 66 szubjektív tonális tinnitusban szenvedő beteget akusztikus CR neuromodulációval kezeltek. Az eredményeket retrospektíve, a vizuális analóg skála változásaival és a tinnitus handicap kérdőív (THQ) pontszámai alapján értékelték. A 22-26 hetes terápia után az alapszinthez képest a THQ-pontszámok szignifikánsan, 19,4% -kal javultak.
A krónikus tonális fülzúgást gyakran szenzoneurális halláskárosodás kíséri, amely változó hangolási görbékkel és maszkolási sávszélességgel jár. Ennek kezelésére a szerzők tanulmányukban az úgynevezett hallásküszöb adaptált koordinált visszaállító (HTA-CR) neuromodulációt alkalmazták. Ez a módszer CR neuromoduláción alapul, amely krónikus tonális tinnitus esetén hatékony kezelésnek bizonyult.
A Journal of Audiology and Otology 2020-as számában a szerzők fülzúgást mutató betegek esetében transzkranialis mágneses stimuláció; transzkranialis elektromos stimuláció, pl. transzkranialis egyenáramú stimuláció; váltóáramú-ingerlés; transzkranialis véletlenszerű zajstimuláció; valamint transzkután vagus idegi stimuláció és bimodális kombinált hallási és szomatoszenzoros stimuláció alkalmazásával elért eredményeiket tekintik át. Ezek egy része a fülzúgás tüneteinek terápiás szuppresszióját mutatta, de ez általában minimális, átmeneti volt, és csak a betegek egy alcsoportjában figyelték meg. Ezért szisztematikus metaanalízisekre van szükség az ismétlődő transzkranialis mágneses stimuláció hatékonyságának további értékeléséhez krónikus fülzúgás és hallásvesztés esetén.
Neuromoduláció alkalmazása tinnitus során
A szubjektív fülzúgás (tinnitus) fokozott neuronális szinkronizációval jár. A Restorative Neurology and Neuroscience folyóiratban 2012-ben megjelent tanulmányban a szerzők egy modellalapú deszinkronizációs technika, az akusztikus koordinált visszaállító (CR) neuromoduláció alkalmazásával kapcsolatos eredményekről számolnak be, amelyet a fülzúgással kapcsolatos idegsejtek szinkronizációjának specifikus ellensúlyozására alkalmaztak. Ennek hatására elérték a patológiás szinaptikus kapcsolat megszűnését, és az idegsejtek szinkronjának újrakondicionálását.
Szintén akusztikus koordinált visszaállító neuromoduláció alkalmazásával kapott eredményeikről számolnak be a szerzők a Frontiers in Neurology folyóirat 2015-ben megjelent számában. Itt 66 szubjektív tonális tinnitusban szenvedő beteget akusztikus CR neuromodulációval kezeltek. Az eredményeket retrospektíve, a vizuális analóg skála változásaival és a tinnitus handicap kérdőív (THQ) pontszámai alapján értékelték. A 22-26 hetes terápia után az alapszinthez képest a THQ-pontszámok szignifikánsan, 19,4% -kal javultak.
A krónikus tonális fülzúgást gyakran szenzoneurális halláskárosodás kíséri, amely változó hangolási görbékkel és maszkolási sávszélességgel jár. Ennek kezelésére a szerzők tanulmányukban az úgynevezett hallásküszöb adaptált koordinált visszaállító (HTA-CR) neuromodulációt alkalmazták. Ez a módszer CR neuromoduláción alapul, amely krónikus tonális tinnitus esetén hatékony kezelésnek bizonyult.
A Journal of Audiology and Otology 2020-as számában a szerzők fülzúgást mutató betegek esetében transzkranialis mágneses stimuláció; transzkranialis elektromos stimuláció, pl. transzkranialis egyenáramú stimuláció; váltóáramú-ingerlés; transzkranialis véletlenszerű zajstimuláció; valamint transzkután vagus idegi stimuláció és bimodális kombinált hallási és szomatoszenzoros stimuláció alkalmazásával elért eredményeiket tekintik át. Ezek egy része a fülzúgás tüneteinek terápiás szuppresszióját mutatta, de ez általában minimális, átmeneti volt, és csak a betegek egy alcsoportjában figyelték meg. Ezért szisztematikus metaanalízisekre van szükség az ismétlődő transzkranialis mágneses stimuláció hatékonyságának további értékeléséhez krónikus fülzúgás és hallásvesztés esetén.
Kapcsolat
Schneider Katalin ügyvezető
info.biologiai.adaptacio@gmail.com
TELEFON
+36 1 234 567
Kapcsolat
Schneider Katalin ügyvezető
info.biologiai.adaptacio@gmail.com
TELEFON
+36 1 234 567
